Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Hogyan segíti a kókuszolaj a II-es tipusú diabétesz diétáját?.

Diabétesz és a kókuszolaj – kutatási eredmények

A múlt század eleji felbukkanása óta szinte a semmiből az egyik legégetőbb egészségügyi kérdéssé nőtte ki magát mindössze száz év alatt. Ma a fejlett nyugati társadalmak hatodik legnagyobb gyilkosa. A cukorbetegség azonban nem csak halálhoz vezethet, de veseelégtelenséget, szívbetegséget, magas vérnyomást, stroke-ot, szürke hályogot, idegrendszeri megbetegedéseket, halláskárosodást és vakságot is okozhat. A legújabb kutatások alapján a lakosság 45 százaléka a cukorbetegség felbukkanásának fenyegető árnyékában él.

Mi is a diabétesz?

A diabétesz valóban a cukorról szól – a szervezetünkben lévő cukrot vércukornak, vagy vér-glükóznak nevezzük. Testünk minden egyes sejtjének szüksége van saját állandó vércukor-forrására, hogy fűtőanyagot biztosítson az anyagcsere-folyamatokhoz, melyet növekedési és sejtjavítási folyamatok táplálására használja fel. Amikor táplálkozunk, emésztőrendszerünk a táplálék nagy részét glükózzá alakítja át amely a véráramba kerül. Az inzulin nevű hormon - melyet a hasnyálmirigy választ ki – juttatja be a glükózt a véráramból a sejtekbe. Amennyiben a sejtek nem tudnak elegendő glükózhoz jutni, szó szerint éhen halnak. Amikor ez a végzetes esemény bekövetkezik, a szövetek és a szervek degenerálódni kezdenek. Ez az a folyamat, ami a cukorbetegség során bekövetkezik.

A diabétesznek két fő formája van: I-es, és II-es típusú. Az I-es típusú, melyet más néven inzulin-függő, vagy ifjúkori diabétesznek is neveznek, általában gyermekkorban kezdődik, és a hasnyálmirigy alulműködésének – vagyis az elégtelen inzulin termelődésének – következménye. A II-es típusú melyet más néven nem inzulin-függő, vagy felnőttkori diabétesznek is neveznek, általában felnőtteknél jelentkezik. Utóbbi esetében a hasnyálmirigy gyakran elegendő mennyiségű inzulint termel, de a sejtek képtelenek azt befogadni és felhasználni. Az inzulin úgy működik, mint egy kulcs, a sejtekhez tapadva “kinyitja azok zárját”, hogy a glükóz bejuthasson. Ha ez a zár olcsó anyagokból készült, és eközben eltörik, a kulcs többé már nem tudja kinyitni, és az ajtó zárva marad. Tulajdonképpen éppen ez történik a II-es típusú diabétesz esetében. A vércukor szintje mindkét típusú cukorbetegség esetében megemelkedik, míg a sejtek hátrányos helyzetbe kerülnek.
Az I-es típusú cukorbetegségnél a hasnyálmirigy nem képes elegendő mennyiségű inzulint termelni, amely bejuttathatná a glükózt a sejtekbe. Kezelése többek között inzulininjekciókkal történik, naponta egy, vagy több alkalommal, amelyet szigorú, alacsony cukortartalmú diéta egészít ki. A cukorbetegek 90 százaléka azonban a II-es típusú diabéteszben szenved, és 85 százaléka elhízott. A túlsúly komoly rizikófaktor. A diéta kulcsszerepet játszik a betegség elleni küzdelemben, és annak kontrollálásában. Az elfogyasztott élelmiszerekkel elősegíthetjük a diabétesz kialakulását, de akár meg is előzhetjük azt.

A Csendes óceán térségében a cukorbetegség ismeretlen azok között az emberek között, akik hagyományos étrend alapján táplálkoznak. De amikor abbahagyják ezt, és áttérnek a nyugati típusú táplálkozásra, mindenféle betegség felbukkan. Egyik ezek közül a cukorbetegség. Ennek egy érdekes példája az, ami a Csendes-óceáni Nauru szigetén történt. Évszázadokon át a lakosság elsősorban banánon, jamgyökéren és kókuszon élt, és hírét sem hallotta a diabétesznek. A szigeten felfedezett foszfátréteg gazdagságot hozott a szigetnek, és az életforma megváltozott. A szigetlakók lecserélték az évszázadokig fogyasztott kókuszt és jamgyökeret finomított lisztből, cukorból és iparilag előállított növényolajból álló ételekre. Az eredmény egy soha nem látott betegség előbukkanása volt – a diabéteszé. A WHO szerint a Nauru 30-64 év között életkorú urbanizálódott lakosságának akár a fele cukorbeteg lehet.

Az orvosok mindezidáig úgy tudnak segíteni a betegeknek, hogy zsírszegény, de szénhidrátdús étrendet írnak elő nekik. Ez az összes zsírbevitelt a kalóriamennyiség 30, vagy annál is kevesebb %-ban határozza meg. A komplex szénhidrátok, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, vagy a zöldségek ennek 50-60 %-át teszik ki. Az egyszerű szénhidrátokat, mint a finomított liszt vagy cukor, kerülni kell. Ennek oka, hogy az egyszerű szénhidrátok túlzott megterhelésnek teszik ki a hasnyálmirigyet, és ezzel gyorsan veszélyes mennyiségre emelkedhet a vércukor szintje.

A bevitt zsírok mennyiségének csökkentése csakúgy, mint a cukroké, egy célt szolgál: a súlycsökkenést. Mivel a túlsúly a cukorbetegség kialakulásának elsődleges oka, annak elvesztése kiemelt fontosságú. A zsírszegény diéta másik igen fontos oka a szívbetegségek kockázatának csökkentése, melyek gyakori szövődményei a cukorbetegségnek. Azonban a legjobb oka a zsírbevitel minimalizálásának az, hogy bizonyos zsírok, különösképpen az oxidált zsírok nemcsak hogy táplálják a diabéteszt, hanem kialakulását is okozhatják.

A kutatók felfedezték, hogy a finomított növényolajak fogyasztása cukorbetegséghez vezet. Dr. Sweeney már az 1920-as években sikeresen idézett elő visszafordítható cukorbetegséget iskolai tanítványainál azáltal, hogy 48 órán keresztül magas növényolaj-tartalmú étrenddel táplálta őket. A kísérlet előtt egyik tanuló sem volt cukorbeteg. Mostanában - habár a kutatók ugyanezeket a kísérleteket inkább kísérleti állatokon végzik, politelítetlen étrenddel - ugyanezeket az eredményeket kapják. A zsírbevitel egyszerű szigorítása a kísérleti állatoknál azt eredményezte, hogy a II-es típusú diabétesz visszafordult. Az embereken végzett klinikai kísérletek ugyanezzel az eredménnyel jártak. Számos tanulmány is alátámasztja, hogy a zsírszegény diéta igen hatékony a cukorbetegség kontrollálásában.

A jelenleg legelterjedtebb javaslat az, hogy mindenféle zsír bevitelét radikálisan csökkenteni kell. Az egyszeresen telítetlen zsírok, mint például az olívaolaj ellentétes hatást vált ki a diabéteszre, ugyanakkor csak módjával történő fogyasztása engedélyezett, mivel, mint minden zsírnak, magas a kalóriatartalma. A telített zsír szintén szigorúan tiltott, mert növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a legnagyobb bűnös a többszörösen telítetlen olaj amivel sütünk(sütésnél oxidálodik).


Tanulmányok kimutatták, hogy amikor a többszörösen telítetlen zsírok elvegyülnek a sejtstruktúrában, a sejtek azon képessége, hogy összekapcsolódjanak az inzulinnal, csökken, így kevesebb glükózt képesen felvenni. Más szavakkal a “zár” amely kinyitja a sejteket a glükóz előtt, megrongálódik, ha túl sok többszörösen telítetlen zsírt fogyasztunk(sütőolajok). Ezután az inzulin már nem lesz képes “kinyitni az ajtót”. A többszörösen telítetlen zsírokat ráadásul nagymértékben oxidálják a szabad gyökök.

A zsírok minden típusa, beleértve a többszörösen telítetlen zsírokat is a sejtmembránok építőelemei. A sejtmembránba beépülő oxidált zsírok ugyanakkor kedvezőtlenül befolyásolják a sejtműködést, többek között a hormonok, a glükóz és egyéb anyagok ki- és beáramlását. Tehát, a többszörösen telítetlen zsírokban gazdag étrend elősegíti a diabétesz kialakulását. Mivel a telítetlen zsírok (Omega3-6-9) értékes anyagai, amik nagyon fontosak a sejtépítésben 50 C-fok felett oxidálódik, ezért egészségtelen a növényi olajokkal sütni. Az ilyen zsíroktól mentes, vagy belőlük csak keveset tartalmazó diéta segít enyhíteni a tüneteket. Ugyanakkor, mivel minden zsír segíti a súlygyarapodást, fontos étkezésnél odafigyelni, amennyire csak lehetséges.

Bővebb infó: Esszenciális-vitális zsírok

Konklúzió

Létezik egy zsír, amelyet minden cukorbeteg félelem nélkül fogyaszthat. Ez pedig nem más, mint a kókuszzsír, amely nem csak, hogy nem járul hozzá a diabéteszhez, de segít szabályozni a vércukrot, miáltal csökkenti a betegség hatásait. A Nauruk nagy mennyiségben fogyasztottak kókuszolajat anélkül, hogy generációk egymást követő sorain át egyszer is felbukkant volna a diabétesz, de amikor felhagytak vele, és más élelmiszerekre cserélték, az eredmények katasztrofálisak voltak.

A kókuszolaj kevesebb terhet ró a hasnyálmirigyre, ezáltal csökken annak terhelése az étkezések alatt, amikor is a leghevesebben termeli az inzulint, így hatékonyabban tud működni. A kókuszolaj abban is segít, hogy energiát szolgáltasson a sejteknek, mert enzimek, vagy inzulin nélkül is könnyedén felszívódik. Kimutatták, hogy fokozza az inzulintermelést, és a vércukor hasznosulását. Az étrendbe iktatott kókuszolaj más olajokkal összehasonlítva fokozza az inzulin szállító- és kötőképességét.

A diabétesz egyik következménye az energiaszegénység. Ez annak köszönhető, hogy a sejtek képtelenek megfelelő mennyiségű glükózt felvenni. A sejtaktivitást tápláló glükóz nélkül az anyagcsere-folyamatok lelassulnak, és az egész szervezet fáradttá válik. A cukorbetegeknek javasolt egyik terápiás módszer a testmozgás. A testmozgás egyik előnye, hogy hatására gyorsul az anyagcsere. A gyorsabb anyagcsere pedig stimulálja az inzulintermelést és a glükóz felszívódását a sejtekben. Ez pedig mindkét típusú diabétesz esetében hatásos. A testmozgás másik előnye természetesen az, hogy általa több kalóriát égetünk el. A kókuszolaj gyorsítja az anyagcserét, miáltal a szervezet több kalóriát éget el, és súlyt veszít.

Bővebb információ: 

Igen, valóban fogyhat azáltal, hogy kókuszolajat iktat az étrendjébe. A kókuszolaj alkotóelemei közvetlenül a májba kerülnek, ahol energiává alakulnak át, és nem kerülnek a szövetekbe, hogy zsírként rakódjanak le.

Ha Ön cukorbeteg, vagy annak peremén egyensúlyoz, a legtöbb zsír fogyasztását kerülnie kell. A kókuszolaj azonban más. Mivel segít stabilizálni a várcukor szintjét, és elősegíti a túlsúly leadását, az egyetlen olyan olaj, amelyet egy cukorbeteg is fogyaszthat.

Hogyan használja a kókuszzsírt?

Egyszerűen csak használja sütéshez, főzéshez stb. Használható vaj vagy margarin helyett szendvicsek készítésénél. Stabil szerkezete miatt jól használható sütéshez. Nem kell hűtőszekrényben tartani. Egyes betegségeknél csak a kókuszzsír használata ajánlott! Erről pontos információt a weboldalon talál. Különleges receptek diétához letölthetők az első oldalról regisztrálás után.

Fontos hogy az egészség megőrzéséhez felnötteknél naponta legalább 15 gr zsír bekerüljön a szervezetbe betegség esetén bátran növelhető az adag, mert nincs káros mellékhatása. A szükséges mennyiséget a csecsemők által átlagosan elfogyasztott anyatejben található laurinsav mennyiség alapján számolták ki.

A kókuszzsírból két fajtát lehet kapni:

1. Szűrt kókuszzsír (inodore): szagtalan íztelen magas laurinsav tartalmú termék(43,2%) kiváló sütéshez / fritőz/ főzéshez  és bármilyen étel, pl. magyar, készítéséhez a semleges íze miatt. A kókuszzsírt gőzöléssel 110c távolítják el a koprából vegyileg nem kezelt emiatt a különleges tulajdonságait megőrzi.

2. Szűz kókuszzsír ( virgin. extra virgin) : Kellemes kókusz illatú és aromájú magas laurinsav tartalmú termék (43,2/) Kiváló főzéshez, pároláshoz és külsőleg,  bőr, haj kezeléshez. A kókuszzsírt 55c nyerik ki a friss kókusz húsból speciális módon.   

Mi a helyes megnevezés Kókuszolaj vagy kókuszzsír

A kókuszolaj/zsír olvadás pontja 24.5 c. Azért nevezik sokszor olajnak mert termőhelyén folyékony de szerkezetileg 90%-ban telített zsír és a hőmérséklettől függ az állaga.

Csak vegyileg kezeletlen tiszta kókuszzsírt érdemes használni. A kókuszzsír egyik fontos anyaga a laurinsav, ami nagyon ellenálló a hőhatásokkal szemben de érzékeny a vegyi anyagokra. A feldolgozás során a nagyobb mennyiségű zsír kinyerése érdekében elterjedt módszer a vegyi anyagokkal történő feldolgozás, ahol sérül a zsírsav összetétele és szerkezete ezért nagyon fontos a feldolgozás technológiája, a jó zsírsav megőrzése miatt! Legyen feltüntetve az olvadás pontja és a laurinsav tartalma