Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü
0

Az nagyüzemi olajak gyártási eljárása

Anyukám is ezzel főzött…

Sokszor találkozom azzal a problémával, hogy valakinek az egészsége leromlik, hirtelen és minden látható ok nélkül. Ilyenkor az illető általában elmondja, hogy nem iszik, nem dohányzik, ésszerűen táplálkozik és nincs elhízva. Talán még sportol is, ha nem többet, de hetente egy órát. Az életmódjában nincs semmi szélsőséges,  és még vitaminokat is szed. Miért lett beteg? Mitől gyulladt be egyik-másik testrésze, mitől lett allergiás vagy éppen pajzsmirigy alul vagy túlműködése?

Nem egyszerű az ilyenre válaszolni, mert néha olyan helyről éri támadás immunrendszerünket vagy sejtjeinket, ahonnan eddig teljesen biztonságban éreztük magunkat. Például a nagyüzemileg gyártott étolajokból.

Legutóbbi, amerikai hexánszennyezett szójatermékeket bemutató cikkem után egy élelmiszer mérnök olvasónk küldött egy levelet és két képet. Ezeket szeretném megosztani Önökkel, mert számomra megdöbbentő volt, pedig azt hittem, én már mindent láttam az élelmiszeriparban.

oliva_olajbogyk.jpg A finomított étolajról kellene, hogy tudjon pár dolgot, mielőtt lelkesen azt mondaná, hogy “El se tudnám képzelni, hogy mással főzzek!"

 

 Amit hinni szeretnénk
Tudja Ön hogyan készül egy flakon olaj, amit a TV reklámokban úgy tálalnak Önnek, hogy a faágak végén lógó bogyóból közvetlenül az üvegbe csepeg a drága nedű. Hát nem egészen így.

A közelmúltban egy közeli kis falu olajpréselő üzemében voltam, ahol hosszabban sikerült beszélgetnem a főnökkel. Megmutatta az eljárást az elejétől a végéig, majd csodálkozott, hogy én az olajprésből kifolyó, általa használhatatlannak minősített olajból vettem egy üveggel. Azt mondta, hogy a feleségem ki fog dobni vele együtt, mert zavaros és rossz a szaga. Abban igaza volt, hogy zavaros, de az illata olyan volt, mint a friss napraforgó magoké. Nagyon kellemes. Nagyjából úgy készült, ahogy a jobboldali ábra mutatja. Rövid beszélgetés után felajánlott  nekem az olajpréselő gépet eladásra,mert azt mondta: nincs ebben üzlet a nagyüzemi olcsó olaj elviszi a vásárlókat ..

És a rideg valóság
Az alábbi képen látható ábra megmutatja, mit vesz Ön a boltban, amikor a megszokott, csillogó repce, napraforgó vagy olíva olaját szerzi be. Egy kémiai labor teljes arzenálját bevetik annak érdekében, hogy sikerüljön 20% extra olajat kinyerni a magból, amit korábban a takarmányba kevertek. Ennek érdekében például a képen jól látható, hogy a hexánnal kezelt őrlemény maradéka tisztítatlanul kerül a takarmányba. nagyzemi_vegyszeres_olj_kszts.jpg
 
Az olajat aztán mindenféle módon “kezelik”, hogy olyan legyen, amit a háziasszony szeme elvár. Savazzák, lúgozzák, színtelenítik, szagtalanítják, és megpróbálnak belőle minden méreganyagot kiszedni, amit előtte pár perccel belekevertek. Sikertelenül.

Mire használják ezt a szennyezett olajat?
Amellett, hogy Ön ezt veszi meg,  és ebben sütögeti a pecsenyéjét, mert a reklámok szerint egészségesebb,  mint a zsír, belekerül szinte minden ipari péksüteménybe, ez a margarinok alapanyaga, sőt ebben úsznak a heringek az olajos halas konzervekben. Mivel sokkal kevésbé romlandó, mint a nyers vagy szűz olaj változatai, a konzervipar is ezt használja. Ebből készülnek azok az olcsó “sajthoz hasonlító dolgok”, amikkel a pizzériákban megszórják az ételeinket, és amivel az olcsó, házhoz szállított ebédek gyártói is dolgoznak.

 

Mit mondanak minderről a “szakemberek”?
A Vénusz márka 2001-ben megkapta a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet.

 

A Floriol termékcsalád 2004-ben elnyerte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai ajánlását.


2009 MÁJUS 25., HÉTFŐ 07:51 NATÚR HÍREK ITTHONRÓL